Bemutatkozás

A Szent István Egyetem (SZIE) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának (MKK) Genetikai, Mikrobiológiai- és Biotechnológiai Intézetében (GMBI) három kutatócsoport működik:

a Mikrobiológiai és Környezettoxikológiai csoport, a Növénygenetikai, Növénynemesítési és Növénybiotechnológiai csoport és az Állatgenetikai csoport

A Mikrobiológiai és Környezet-toxikológiai csoport tudományos érdeklődésének középpontjában a természetes és mesterséges ökoszisztémákban központi szerepet betöltő arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák tanulmányozása áll, melyben egyaránt szerepet kapnak (i) diverzitás vizsgálatok, (ii) az AM gombákkal együtt élő un. „helper” baktériumok illetve a makroelemek körforgásában szerepet játszó más rizoszféra mikroorganizmusok együttélésének, valamint a (iii) mikorrhiza- és növénypatogén gombák közötti kapcsolatának a tanulmányozása. A mikorrhiza gombák diverzitásának vizsgálatakor eltérő agrotechnikai eljárások AM diverzitásra gyakorolt hatását elemezzük molekuláris módszerekkel, gyakorlatban is felhasználható ajánlásokat kínálva környezetkímélő mezőgazdasági technológiákra. A gazdanövény kórokozókkal szembeni ellenálló képességének fokozásában aktívan részt vevő AM gomba szerepének vizsgálatára in vitro, az Agrobacterium rhizogenes T-DNS gyökérnövekedést indukáló Ri (root inducing) plazmidjával transzformált sárgarépa (Daucus carota L.) gyökeret használunk, illetve a védekezési folyamatban résztvevő gének izolálására illetve működése tanulmányozására pedig klasszikus és molekuláris mikrobiológiai módszereket. Munkánk célja, hogy a mikorrhiza gombák növényi ellenálló képességet növelő okainak megismerésével a biológiai védekezésben és környezetkímélő mezőgazdaságban való alkalmazásukat elősegítésük. A mikorrhiza gombák aktivitását jelentősen befolyásoló biotikus és abiotikus stressz hatások elemzését is végezzük génexpressziós és enzim aktivitás mérések alapján, kiegészítve a növény-AM-talajmikroorganizmusok komplex hatásának a vizsgálatával. Így a toxintermelő gombák toxin termelésére gyakorolt hatását is nyomon követjük, kiemelt jelentőséggel a fuzárium toxinok vonatkozásában. Mindemellett a mezőgazdasági lignocellulóz tartalmú hulladékok biokonverziójára alkalmas termofil gombák tanulmányozása színesíti munkámat, mely a folyamatban résztvevő enzimek jellemzése mellett gyakorlatban is alkalmazható extrém körülmények között is jól működő törzsek izolálása illetve kombinált oltóanyagok kifejlesztésére irányul.

Az Intézet növénygenetikai, -nemesítési és –biotechnológiai kutatási területeit főleg a genomika, molekuláris genetika és molekuláris nemesítés jelentik.  A növényi genomika és géntechnológia keretében különböző fajok génjeinek klónozásával, azonosításával és funkcióelemzésével foglalkozunk. A molekuláris genetikai és molekuláris növénynemesítés tudományterület legfontosabb kutatásai a molekuláris taxonómiával, markerek azonosításával, molekuláris ujjlenyomat meghatározásával, markerekre alapozott szelekcióval kapcsolatosak. A növényi mikroszaporítás területén kertészeti és fás fajok in vitro mikroszaporításával foglalkozunk (szegfű, szamóca, alma,  Paulownia). Molekuláris markereket alkalmazunk különböző növényfajokban (szőlő-, szamóca-, alma-, cseresznye, meggy, kajszi-, őszibarack, szilva) a fajták genotipizálására, pedigréjük meghatározására, a bogyószín genetikai alapjainak tisztázására Vitis fajokban. Markerekre alapozott szelekcióval (MAS) azonosítunk lisztharmattal, peronoszpórával és fekete rothadással szemben rezisztens szőlő genotípusokat és különbözetünk meg színvariánsokat szőlőben, almában, Brassica fajokban. Molekuláris taxonómiai vizsgálatokat végzünk védett növényfajokban. A genomika, funkcionális genomikai kutatások szamóca érés-specifikus gének izolálását, klónozását, funkcionális jellemzését és szőlő lisztharmat-indukálta génexpresszió vizsgálatát foglalják magukba.

Az Állatgenetikai csoport fő kutatási profilja a teljes genomra kiterjedő géntérképezés. Eddigi kutatásaink közül a legjelentősebb az volt, hogy egy hiperizmolt egér mutánson feltérképeztük a több húsmarhafajta szempontjából is fontos duplán-izmolt fenotípus genetikai hátterét. Nemzetközi szinten több kutatócsoport is versenyzett, hogy felfedezze a hiperizmoltság főgénjét. Ez végül egy amerikai kutatócsoportnak sikerült, s mint kiderült, ennek, a miosztatinnak elnevezett génnek a különböző mutációi okozzák nemcsak az egyes szarvasmarhafajták duplán-izmolt jellegét, hanem az általunk vizsgált hiperizmolt egér is e génben hordoz egy 12 bázispáros deléciót. Jelenlegi kutatási terveink már a közelmúltban lejátszódott genetikai forradalom legújabb eredményein és fejlesztésein alapulnak. Ennek megfelelően a háziállatok genom térképezése ma már főképpen az SNP-chip technológiára épül. Tejelő szarvasmarha esetében a Genomikai szelekció módszere tette lehetővé az állattenyésztés területén végbemenő egyik legnagyobb áttörést. E módszer jelentős haszna az, hogy ezt alkalmazva nem kell egy kisbika esetében 5-6 évet várni, hogy ivadékvizsgálattal bebizonyosodjon, hogy milyen tejtermelőképességet örökít majd utódaira, hanem a már születése után elvégzett SNP-Chip vizsgálat eredménye alapján nagy biztonsággal előre jelezhető ez a valószínűség. Mivel ezzel az eljárással hatalmas költségek takaríthatók meg, ezért a fejlett világban egyre kiterjedtebben alkalmazzák már a gyakorlatban ez a módszert.Ugyancsak az SNP-Chip technikára épül az az elképzelésünk, hogy a kilenc magyar kutyafajtát (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, magyar- és drótszőrű vizsla, erdélyi kopó és magyar agár) mélyreható genomikai vizsgálatoknak vessük alá. Hipotézisünk az, hogy egy újfajta térképezési eljárással e fajtában fel tudjuk deríteni nemcsak a morfológia jegyek, de remélhetőleg a fajta-specifikus viselkedések genetikai hátterét is, s az ott jelenlévő legnagyobb hatású gént ill. géneket magukba foglaló kromoszómarégiókat is be tudjuk olyannyira szűkíteni, hogy esélyünk legyen a ható gének közelébe kerülni.

Mesterek mestere (Bálint Andor emlékére)

A Genetika és Növénynemesítés Tanszék története (1920-1994)

A Szent István Egyetem (Gödöllő) Növénygenetikai és -Nemesítési Tudományos Iskola eredményei (1993-2018)

 
Heszky László 70 éves:

Heszky László előadása

 
 
 

 

magyar